2016. szeptember 1.

Egy ápolónő mindennapjai #1 | szabadságból vissza a munkába..

Mivel a blog logója és egyben a blog címe is megváltozott, ezért új menüpont és új posztsorozat is létrejött. Ez pedig "Egy ápolónő mindennapjai". Sokan tudják, hogy ápolónőként dolgozom. Úgy gondoltam, hogy a mindennapjaimat szeretném, mint egy napló megjelentetni a blogon. Szerintem kell róla beszélni/írni. Nem kell magunkat ápolókat beskatulyázni, igenis nekünk is vannak érzéseink. Ugyan úgy tudunk önfeledten nevetni, bulizni, de sírni is. Rengeteg inger ér bennünket nap, mint nap. 

Én egy idősek otthonában dolgozom, ahol nagyjából 60 időset látunk el 0-24 órában. Van olyan nap, amikor 5 ápolónő és 1-2 segéd jut a gondozottakra, de bizony olyan is, amikor csak hárman vagyunk. Ez sok mindentől is függ. Például a nyári szabadságolások, az ehhez hozzájövő táppénzesek is. Na ilyenkor aztán nehéz a meló. Ugye már a nyárnak vége, kevesebb szabadság van hátra, így többen is leszünk majd, ami hatalmas megkönnyebbülést jelent számunkra, de a lakóknak is.
Most nem szeretném leírni, hogy pontosan mivel/mikkel telnek a napjaim, inkább bele is vágnék. Első körben a szabadság utáni első munkanapomat olvashatjátok. Milyen problémák merülnek fel, ha kiesik az a bizonyos 1 hét.

Szabadságból vissza a munkába.. nagyon nehéz és egyben az első nap baromi fárasztó is. 1 hét történéseit visszaolvasni, gyorsan értelmezni, mert már a lakók várnak! Tapaszok, injekciók.. kinek ez kinek az..
- jaj, de várj! Szólal meg egy kedves kolléganő.
- vidd a cukormérőt is mert 3x-i vércukor mérés van XY-nak!! 
Jó ég, köszi hogy szóltál! 


Gyorsan öltöztessünk, ágyazzunk, mert a reggelik kipakolása és szétosztása már a hátunk mögött kopogtat. 
Jaj, még a keserű tea lemaradt! De ő epés étrenden van, hozd gyorsan a másik reggelit..!! Hé, a gyógyszerek megvannak?? 
- Meeeeg nyugi! 
Jaj de jó akkor mehetünk.

Két emelettel feljebb:
Mennyi pépes étrenden lévő lakónk is van idefent 3-4? 
- Basszus 4! 
Gyorsan levágtatok én a negyedikért!
- Jaj köszi!

Körülbelül 10 perccel később:
Jaj Gabica gyere, mert az egyik nénit le kell fektetni, mert nem érzi jól magát. 
- Máris megyek!
Jaj hallod drága kartásnő! Még nem is reggeliztünk, de már hulla vagyok! 
- Nyugi én is.

A fürdetéssel végeztünk, jöhet a papírmunka.
- Jaj, de jó picit ülni!
Szólal meg a mellettem ülő kolléganő.
- Most már igyunk is egy kis vizet, mert nagyon kiszáradt a szám.
Tudod mire utal a szájszárazság? ;)
- Persze, de nyugi semmi bajom, csak kiizzadtam magamból a vizet. :D

Hamar eljött a dél, menjünk teríteni és ebédeltetni.
- Menj csak teríteni én beadom az inzulinokat!
Köszi a segítséget!
- Ugyan, hiszen Te is segítettél nekem!

Ebédeltetésnek vége, jöhet a pelenkázás.
Azaz idő, amikor érzed a pelenka szagát, de a rád váró, már hideg ebéded ízét a szádban. Gyönyörű kettősség.

Ebéd után ha éppen kedd van örülünk, mert nem kell szennyest szedni, de ha nem, akkor ketten szedik, mások pedig tiszta ruhát osztanak. 
Ha épp nem kell kötözni, akkor még jobban örülünk, hiszen van időnk picit beszélgetni a lakókkal vagy éppenséggel a havi méréseket elvégezni (testsúly, vérnyomás... stb).

Lassan, de biztosan eljön a 16:00 óra. Ilyenkor van a vacsoránk, persze alig vagyunk éhesek, mert két órával ezelőtt ebédeltünk. 
Mindjárt mehetünk megint teríteni.
- Milyen vacsora van? Meleg étel vagy hideg?
Hideg.
- Szuper, akkor hamarabb végzünk és hamarabb indulhatunk az esti tisztázáshoz.

Amikor már 18:15-re végzünk mindennel, csak az átadó írása van hátra, az már felemelő érzés tud lenni.
Főleg, ha nem is kell sokat írni, az pedig még jobb.

Általában a váltás előbb szokott jönni, így van időnk kicsit beszélgetni, ki hogy van. Család jól van? Voltatok valahol?

19:00
Mehetünk végre haza.
- Jaj, még nekem ki kell sétálni az állomásra és zötyögni a vonaton.
Nem baj, holnap szabadnapos vagyok. :D



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése